Felhő alapú informatikai kutatásokban és meteorológiai programokban is részt vett. Jelenleg is az első munkahelyén, egy telekommunikációs cégnél dolgozik, vezető fejlesztőként. 

Ezek szerint rögtön megtaláltad a helyed.

Igen, bár voltak kisebb kicsapongások. Az egyetemi évek alatt voltak kutatóprojektjeim, másod- és harmadállásom. Az ELTE-n a diplomamunkám egy, az etikus hackeléshez kapcsolódó tesztelőeszköz fejlesztése volt. Ezután katonai irányba indultam, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végeztem el a védelmi vezetéstechnikai mesterszakot és szereztem doktorit katonai műszaki tudományokból. Így kezdtem el kutatni a felhőből irányított drónokat, ebből írtam a disszertációt, és végeztem kutatásokat a szolnoki helikopter bázison. Felhő alapú informatikai kutatás-fejlesztést végeztem, a drónt a telefonom segítségével, interneten keresztül irányítottam. Szolnokon, egy egyetemi projekt keretében egy meteorológiai mérődrónon dolgoztam, majd egy zalaegerszegi céggel folytattam meteorológiai kutatásokat. 

Az állandó munkahelyeden mi a feladatod?

Korábban terhelés teszteléssel foglalkoztam, most pedig a „felhő” részlegen vezetem elsősorban a biztonsággal kapcsolatos fejlesztéseket. Az 5G fejlesztéseknél olyan terheléses szoftvert fejlesztettünk, ahol több millió telefonhívást tudtunk egyszerre szimulálni, ezzel tudták a szolgáltatók tesztelni a telefonhálózatukat. 

Sokat hallottunk az 5G vélt káros hatásairól, lassan pedig itt a 6G. Félnünk kell ettől?

Az 5G nagy újítása épp az volt, hogy irányított, formált nyalábokkal dolgozik. Ennek köszönhetően nem minden hálózatra kapcsolt eszköz kap azonos terhelést. Az antenna nyalábja a nagyobb terhelési igény felé van irányítva, tehát ha valaki telefonál vagy internetezik, annak a telefonját megcélozza az antenna, és így kap egy irányított nyalábot. Alapesetben pedig nincs akkora terhelésnek kitéve, mint a 4G-s hálózatban. A 4G-hez képest az 5G és a 6G más frekvencián dolgozik, amelynek köszönhetően sokkal kisebb teljesítménnyel működhetnek az antennák. Bár nem vagyok orvos, de számomra ezek kevésbé tűnnek károsnak, mint a régi technológiák. 

Az 5G esetében már megvalósítható, hogy a például Európából irányítson valaki egy műtétet Afrikában. Mit hoz el a 6G?

Valóban, ez az egyik nagy felhasználási területe az 5G-nek, kis hálózati késleltetés mellett lehet műteni, gépeket irányítani a világ másik oldalán. Emellett például a hálózatot fel lehet darabolni felhasználási szeletekre, és így elkülöníteni egyrészt például az olimpiai közvetítésre, és arra optimalizálni, amire szükség van: a sávszélességre vagy az alacsony késleltetésre. Új frekvenciasávban működik, és úgynevezett fáziseltolásos antennával dolgozik, amely megcélozza az eszközöket. A 4G-hez képest sokkal több eszközt tud egyszerre kiszolgálni. Emlékszem, hogy korábban, a foci eb ideje alatt a Margit-szigeten a kivetítőnél nem lehetett telefonálni, mert túlterhelt volt a hálózat. Az 5G-nél ez már nem igazán okoz problémát, a 6G-nél pedig még kevésbé. A 6G tehát az 5G által behozott újdonságokat terjeszti ki és tökéletesíti.

Mikorra terjedhet el a 6G?

Az időzítést mindig az olimpiákhoz szokták igazítani. A 2018-as téli olimpián, a tribünön a nézők megválaszthatták, hogy melyik kamerát akarják nézni a saját tabletükön, és a következő nyári olimpián mutatkozott be széles körben az 5G infrastruktúra. Úgy gondolom, hogy a következő olimpián mutatják be 6G-t. De jelenleg még az 5G-hez készítenek kiegészítéseket.

Nagyon fiatalon eljutottál odáig, hogy vezető fejlesztőként dolgozol egy telekommunikációs cégnél? Mi kellett ehhez?

Elsősorban kitartás. Van érzékem a matematikához, informatikához, könnyen tanulok. De nem kell mindenkinek vezetőnek lennie, azokra a kollégákra ugyanúgy szükség van, akik elvégzik a feladatot, amit magasabb szinten kitalálnak. Mindig szükség lesz arra is, aki megírja a kódot, és dokumentálja. A végzettség csak egy dolog. A csapatomban van olyan, akinek csak középfokú végzettsége van, de majdnem ugyanolyan szintű és fontosságú feladatokat csinál, mint én. A nagyobb cégek biztosítják a képzéseket a munkatársaiknak. A kis és középvállalatoknál már nagyobb tudással lehet bekerülni, mert ott általában rögtön a mélyvízbe esik az ember.

A mesterséges intelligencia idővel mennyire szoríthatja ki az emberi tényezőt ebben a szektorban?

A mi cégünknél már képben kell lenni az MI-vel, kell tudni használni ezeket az eszközöket a kódok megírására. De jelenleg még nem elég fejlett a technológia arra, hogy jó minőségű programokat generáljon, nagyon furcsa kódolási szokásai vannak. Többet foglalkozunk azzal, hogy megértsük és leellenőrizzük az MI kódjait, és kijavítsuk a hibákat, mint amennyi idő alatt gyakorlott fejlesztők megírjuk azt. Az MI inkább az új generációs fejlesztőknek segít, akik egy-egy kódrészletet megkérdeznek tőle. Kell egy szint, ahol az emberi tényező belép, végignézi és ellenőrzi, amit az MI írt. 

Mi lehet csalogató a fiatalok számára ebben a pályában?

A fejlesztés egy nagyon kreatív munka, arra kell vigyázni, hogy ne vegye el tőle a fiatalok kedvét az MI. Az etikus hackelést nem igazán lehet az MI-re lecserélni, ott szükség van a „dobozon kívüli gondolkodásra”, amikor a gépi logikán kívül próbáljuk meg a rendszereket feltörni. Az interneten vannak legális oldalak, ahol gyakorolni lehet a hackelést, amelyek megtanítják az embert a támadásokra, azok kivédésére. A fejlesztőknek tudni kell, hogy egy hacker hogyan próbálja feltörni a honlapokat, a telefonokat. A hackelés az informatika legszebb és legnagyobb tudást igénylő területe. Mindenhez érteni kell, amihez a többi terület szakértője, ahhoz is, hogyan kell megtámadni, és megvédeni a rendszereket. Fontos, hogy bárki, bármilyen korban beszállhat az informatikába. Vannak képzőhelyek, amelyek segítenek ebben. 

Mire kell figyelnünk, hogy ne szerezzék meg illetéktelenek az adatainkat?

Mindig az ember a leggyengébb láncszem, az informatikai eszközöket már egész jól felkészítik a gyártók a hackerek elleni védelemre. A levelező programokban már van spam és adathalász szűrő, amely megjelöli a veszélyes leveleket. Hasonlóan van ez az sms-eknél, a telefonhívásoknál. Mindig tartsuk észben, hogy amit az interneten látunk, az nem biztos, hogy igaz, így nem adunk ki adatokat egy álprofilnak. Az internetre ne tegyünk fel olyan képet, amit később megbánhatunk, hiszen erről bárki készíthet másolatot, és később már hiába töröljük. Nekem nem tetszik, hogy az új telefonokat arcfelismeréssel fel lehet oldani, az ujjlenyomat sem elég biztonságos, de a pint és feloldó kódot is le lehet lesni a képernyőről. A legjobb, ha mindig odafigyelünk a telefonunkra, és engedélyezzük a távoli tiltás lehetőségeket. Mindenről legyen biztonsági másolatunk! Én nagyon óvatos vagyok, két telefont használok, az egyiken használom többek között a közösségi médiát és a levelező rendszereket, a másik egy nyomógombos darab, amin most is telefonálok. Nem használom a bankos mobil applikációkat, helyette fizikai bankkártyát, amit védőtokban tárolok. Érdemes két bankszámlát fenntartani, az egyiket kisebb összeggel, és egy másikat a megtakarításunk számára. Ma már léteznek vásárló és online kártyák is, érdemes ezt kihasználni. A kérdés az, hogy mennyire vagyunk hajlandók feláldozni a kényelmünket a biztonságért. Az emberek általában fekete kapucniban, a pincében ücsörgő hackereket képzelnek el, pedig bárki lehet az, jó és rossz értelemben is. Egy internet kávézóban vagy vonaton is ülhet mellettünk egy, a mobilunkat wi-fi-n keresztül bárhol támadhatják. A „script kiddie”-ket, tehát a kezdő hackereket csak az különbözteti meg, a profiktól, hogy utóbbiak el tudják rejteni a nyomaikat. A gyártók próbálják tartani a lépést, mi felhasználók figyeljünk oda, és használjuk a józan paraszti eszünket.