Ez idő alatt mintegy 30 tanuló sajátította el általuk a szakmai alapokat. A Kaposvári SZC Lamping József Technikum és Szakképző Iskola oktatója duális partnerként is részt vesz a tanulók felkészítésében. Ő is érettségi után tanulta ki a szakmát, pontosabban szakmákat, hiszen magasépítő technikus, festő, mázoló, tapétázó, szárazépítő, rekonstrukciós és műemléki festő, valamint műemlékfenntartó technikus képesítése is van, a mérnöktanári és szakoktatói végzettség mellett. Részben ebből adódik, hogy többnyire a felnőttképzésbe bekapcsolódó diákok gyakorlati oktatását vállalja el.

– Az érettségizett és másodszakmás tanulók általában céltudatosabbak, motiváltabbak, és gyakran adott a háttértudás, amire lehet építkezni. Emellett természetesen minden évfolyamban vannak olyan nappalis diákok is, akikbe érdemes plusz energiát fektetni, például versenyekre felkészíteni őket. Ezen a területen fontos a kézügyesség és a vállalkozás vezetéséhez szükséges szellemi képesség, de elsősorban a motiváció megléte a döntő. Ez át tud lendíteni a nehézségeken, hiányában viszont a legjobb képességekkel sem lehet előre jutni az iskolában és az életben sem. Van olyan korábbi tanuló, akit az első évben el kellett küldeni az iskolából, de megtapasztalva azt, hogy szakképzettség nélkül mi vár rá, visszatérve mintagyerek vált belőle. Remek szakember lett, a mai napig tartjuk a kapcsolatot – fogalmazott. 

• Oktatóként tapasztalom, hogy minden gyerekhez másként kell közelíteni. Viszont mindegyiknek fontos, hogy érezze a korrektséget, a következetességet, a szakmai hitelességet és azt, hogy partnerként kezelik. Ha ezek kialakulnak az oktató és diák között, sokkal könnyebb motiválni a fiatalokat. 

A pályaválasztó 14-15 éves fiatalok többsége még nem tudja merre induljon, gyakran ezért döntenek a gimnázium mellett, holott egy érettségi önmagában nem ad biztos megélhetést. Viszont egy, vagy akár több szakma elsajátítása után is lehet érettségizni, sőt egyetemre menni. 

Az építőipar mellett szól, hogy itt is igény van a minőségi munkára, a jó szakemberekre. Elérhető az anyagi biztonság, ráadásul vállalkozóként a saját urukként dolgozhatnak a mesterek – véli az oktató, aki szerint a szakképzésnek elsősorban a kivitelezésben dolgozó szakemberek képzésére kell törekedni. A minőségi oktatást kell előtérbe helyezni, a mennyiségivel szemben. Ezzel és a felnőttképzés erősítésével ellensúlyozható, hogy az építőipar kevésbé vonzó a pályaválasztók számára. 

A jelenlegi rendszerben, az ágazati alapoktatás ideje alatt, tehát ez esetben az első évben, általános, az építőiparban szükséges tudást kapnak a fiatalok. Ennek van előnye, viszont az az egy év célzott szakmai tudás hiányzik a tanulóknak. Előnyös lenne az is, ha a duális partnernek és a diáknak több lehetősége lenne megismerni egymást, mielőtt elköteleződnek. Ezen a területen jellemzően egyetlen oktató foglalkozik a tanulóval, amely nagy felelősséggel jár, és fontos, hogy zökkenőmentes legyen a kapcsolatuk. 

Egy jó képzőhely lehetőséget teremt arra is, hogy a tanuló találkozzon a legújabb eljárásokkal, eszközökkel, jelen esetben a festékszórással, a glett szórással és a szárazépítésben a bandázsoló gépekkel. Ennek oka, hogy egy vállalkozónak gyorsabban kell reagálnia a megváltozott piaci igényekre, mint ahogy erre egy iskola képes. 

Hideg Zsigmond a Szobafestő-Mázoló-Tapétázó Országos Ipartestület elnökségének is tagja, amely szintén igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a szakma elismertsége a helyére kerüljön. A nyáron sikerült elérniük, hogy hosszú évek után ismét csak szakképesítéssel rendelkező vállalkozók végezhessenek ilyen feladatokat. Emellett szakmai, iskolai rendezvényekkel teremtenek teret a tanulók, a szakemberek és a vállalkozások közötti párbeszédnek. Együttműködnek a szakoktatókkal, és többek között az interaktív vizsgát modellező és költségvetés készítő program fejlesztésével segítik a munkájukat. 

Hírlevelünk, a Fókuszban a szakképzés áprilisi száma itt olvasható.