Milyennek látja a továbbtanulók és a szakképzés helyzetét a vármegyében?

Úgy látom, hogy nagyon sok a csak érettségit adó intézmény a vármegyében, amely nem találkozik a gazdaság igényeivel, sokkal inkább a szülők elképzeléseivel. A munkaadó vállalkozásoknak elsősorban szakmához értő fiatalokra van szüksége, és a munkahelyteremtés és az iparosítás akadálya többek között a megfelelő humán-erőforrás. Természetesen ehhez az is hozzá tartozik, hogy a szakembereknek lépést kell tartani a változásokkal, ma már érteniük kell többek között az informatikához, ha pedig vállalkozást szeretnének indítani, az ehhez szükséges ismeretekkel is rendelkezniük kell. Mindez együtt komoly kihívást jelent, az egyén mellett a képző intézmények számára is. 

A vármegyei közgyűlés elnökeként milyen eszközei vannak arra, hogy itt tartsa a fiatalokat?

A vármegyék egyik kiemelt feladata a Területfejlesztési Operatív Programok koordinálása, amelyek keretein belül intézményeket - bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, orvosi rendelőket, önkormányzati épületeket – és közösségi tereket építenek vagy újítanak fel, illetve a gazdaságot támogatva ipari parkok és termelői piacok létesülnek. A cél, hogy a kevésbé fejlett régiókat felzárkóztassuk, és lehetőséget teremtsünk az ott élők, többek között a fiatalok számára. Ehhez kapcsolódóan is zajlottak más forrásból fejlesztések, így a kisebb falvak lakói számára is elérhető a vezetékes internet, amely ma már elengedhetetlen az aktív lakosság és a diákok számára egyaránt.

Véleménye szerint a vármegye gazdaságának milyen szakemberekre van elsősorban szüksége?

Sajnos a kisebb települések lakói helyben nehezen találnak munkát, így ezekről a településekről folyamatos az áramlás a nagyobb városok irányába. Kivételt képez ez alól a mezőgazdaság, ahol folyamatos a munkaerőhiány. A városokban már jelen vannak nagyobb cégek, üzemek is, ahol nagy igény van képzett szakemberekre, szakmunkásokra, technikusokra és mérnökökre.

A vármegye számára a kitörési pont az lehet, ha olyan iparágakat fejlesztünk, amelyeknek hagyománya van a térségben, alacsony az energiaigényük és magas a hatékonyságuk. Emellett az itt élők is sokat tehetnek a környezetükért akkor, ha helyben termelt élelmiszereket, termékeket vásárolnak. Ezért is fejlesztjük a termelői piacokat, amelyek egyre népszerűbbek a lakosság körében is. 

Milyen kitörési pontokat lát Somogyban?

Az egyik kitörési pont az ökoturizmus. Somogy rendkívül gazdag természeti értékekben, viszont csak a Balaton közelében virágzik a turizmus. A vármegye belső része, a Zselic ismert, de korántsem kap akkora figyelmet, amekkorát megérdemelne. A Dráva térsége majd teljesen kihasználatlan e tekintetében, holott a folyó, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a kerékpáros turizmus számos lehetőséget kínál. Ennek fejlesztésére már van koncepciónk a vármegyében.

A megváltozott éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar szintén kitörési pont lehet, ilyenek többek között a Dél-Balatoni Borvidéken termelt, itt palackozott és termelt borok, vagy épp a zselici hársméz. Ezeket elérhetővé kell tennünk az itt élőknek és a turistáknak egyaránt.

Milyennek látja az együttműködést a vármegyében található cégek és a szakképzés szereplői, így a Kaposvári Szakképzési Centrum között?

Rendkívül fontos a folyamatos egyeztetés, hogy olyan képzések induljanak, amelyre a munkaerőpiacnak szüksége van. Örömmel látom, hogy ebben komoly előrelépés történt az elmúlt időszakban, és remélem, hogy ez a folyamat itt nem áll meg.  A képző intézményeknek gyorsan kell reagálni az igényekre, de ezzel együtt a cégeknek is partnerként kell bekapcsolódni a szakképzésbe. Tudjuk, hogy a tanulók foglalkoztatása és megfelelő oktatása többletfeladat számukra, de ha hosszú távon gondolkodnak, ezt fel kell vállalniuk.