Közel 40 éves oktatói és tehetséggondozói pályafutása során tanítványai mintegy hatvan első helyezést szereztek különböző szakmai versenyeken. Ő maga is számos hazai és nemzetközi megmérettetés díjazottja, valamint több rangos szakmai elismerés birtokosa. Májusban a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöki elismerését vehette át. Mihajlovits Róbert mestercukrásszal, a Kaposvári SZC Széchenyi István Technikum és Szakképző Iskola oktatójával pályájáról, a tehetséggondozásról és a cukrászat jövőjéről beszélgettünk.

Mi indította el a cukrász pálya felé?

Édesanyám osztrák származású, édesapám szerb. A sütés-főzés szeretetét, valamint az alaposságot édesanyámtól örököltem. Gyerekkoromban nagyon sokat segítettem neki a konyhában. Kiváló süteményeket és ételeket készített, és készít a mai napig. Fiatalon ugyan más szakmák is érdekeltek, elsősorban azok, amelyekben fontos szerepet kap a finommotorika. Végül a cukrászat mellett döntöttem.

1980 és 1983 között a Kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Iskolában tanultam, később ugyanitt szereztem érettségit. 1985 óta pedig oktatóként dolgozom az intézményben. Az évek során cukrász szakoktatói diplomát és cukrászmesteri címet is szereztem. A „Mestercukrász” címet 2005-ben adományozta számomra a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség.

Mi az, ami a cukrászatban különösen megfogta?

A cukrászatban az ízek mellett rendkívül fontos a kreativitás. Egy kiállításra vagy versenyre mindig olyan alkotásokat kell készíteni, amelyek egyszerre esztétikusak és újszerűek. Tanítványaimmal évek óta rendszeres résztvevői vagyunk a hazai szakmai versenyeknek, ahol mindig lehetőség nyílik a fejlődésre és az új trendek megismerésére.

Mi a legnagyobb kihívás az oktatásban? Már az elején látszik, hogy ki tehetségesebb, szorgalmasabb?

Nagyon fontos, hogy kialakuljon egy jó kapcsolat az oktató és a tanuló között. Az első benyomás sokat számít. Viszonylag hamar kiderül, hogy kiben milyen képességek rejlenek. Sok minden látszik a megjelenésből, a mozgásból, az eszközhasználatból vagy abból, hogyan bánik az alapanyagokkal.

A legfontosabb azonban az, hogy minél hamarabb sikerélményhez jussanak a diákok. Egy jól sikerült verseny vagy szakmai feladat után már sokkal könnyebb motiválni őket. A szakma elsajátítása elsősorban gyakorlati munka. Sok időt kell a tanulókkal tölteni, megmutatni a különböző fogásokat, technikákat, valamint azt, hogyan lehet igényesen dolgozni cukorral, csokoládéval vagy bonbonokkal. A versenyekre való felkészülés nem része a mindennapi oktatásnak, ezért gyakran délutáni vagy hétvégi munkát igényel.

Amikor valaki a sikeres írásbeli előválogató után bejut a Szakma Sztár Fesztivál döntőjébe, már a legjobb 5–8 versenyző között kell helytállnia. Ilyenkor rendkívül magas szakmai színvonalat kell képviselni, hiszen gyakran neves budapesti cukrászdákban dolgozó tanulókkal versenyeznek.

Nagy öröm számomra, hogy két diákom is bekerült már a döntőbe: egyikük második, másikuk hetedik helyezést ért el. Úgy látom, hogy vidéken is rendkívül sok tehetséges fiatal van, talán még több is, mint a főváros környékén. A lehetőségek eltérőek, viszont aki megszerzi a szakmát, ambiciózus, és megfelelő képzést kap az iskolában, valamint a gyakorlati képzőhelyen, annak vidéken is kiváló lehetőségei vannak. Számos elismert cukrászda várja a jól felkészült szakembereket. Nagyon fontosnak tartom, hogy az oktató partnerként kezelje a tanulókat, és valóban piacképes tudást adjon a kezükbe.

Mekkora szerepe van a képzésben a duális partnernek, és mekkora az iskolai tanműhelynek?

Az iskolai tanműhelyben a szakma teljes spektrumát igyekszünk bemutatni a tanulóknak, az egyszerűbb süteményektől kezdve a modern desszertekig, a karamell- és bonbonkészítésig. A duális képzőhelyek elsősorban azokat a termékeket készítik, amelyeket a mindennapi értékesítés során kínálnak a vendégeknek. Éppen ezért rendkívül fontos az együttműködés és a folyamatos egyeztetés az iskola és a képzőhelyek között.

A vizsgakövetelmények között szerepelnek olyan speciális technikák is, mint a karamellmunka, a csokoládédíszítés vagy a cukorvirág-készítés. Ezek elsajátítására nem minden gyakorlati helyen van lehetőség, ezért ebben az iskolának kiemelt szerepe van. A cukrászat ráadásul folyamatosan változik, új trendek jelennek meg, amelyeket a képzésnek is követnie kell.

Melyek a legjellemzőbb trendek napjaink cukrászatában?

A francia cukrászat hatása már hosszú évek óta jelen van Magyarországon. Ide tartoznak például a bonbonok, a tányérdesszertek, a mousse-alapú sütemények, a tartok vagy a makaronok. Ezekkel rendszeresen találkozunk a szakmai versenyeken is, különösen a Szakma Sztár Fesztivál döntőjében, ahol a versenyzőknek rendkívül kreatív és innovatív desszerteket kell készíteniük.

Ugyanakkor legalább ennyire fontosnak tartom a hagyományőrzést. A klasszikus magyar sütemények receptúráinak megőrzése és korszerű újragondolása olyan feladat, amely hosszú távon is meghatározza a szakma jövőjét.

A versenyeken gyakran igazi műalkotások születnek. Mi fontosabb: a látvány vagy az íz?

Erre egy friss példát tudok mondani. Tavasszal részt vettünk a Pataki János Emlékversenyen, ahová két diákomat is elkísértem. Mindketten ezüstérmet szereztek. Én is indultam csokoládé díszmunkával, és egy ezüstéremmel, valamint egy különdíjjal térhettem haza.

A modern formatorták és díszmunkák esetében természetesen kiemelt szerepet kap a látvány, a kidolgozottság és az esztétikum. Egy versenymunka esetében a színek, az arányok és a technikai kivitelezés rendkívül fontosak.

A süteményeknél azonban az íz legalább ennyire meghatározó. Nem elég, hogy szép legyen egy desszert, karakteresnek és harmonikusnak is kell lennie. A hazai versenyeken a zsűri minden esetben kóstol is, így az ízvilág ugyanolyan súllyal szerepel az értékelésben, mint a megjelenés.

Milyen tervei vannak még? Van olyan álom, amelyet szeretne megvalósítani?

Idén már a negyvenedik évemet töltöm oktatóként a Széchenyiben, és úgy érzem, nagyon szép szakmai pályát tudhatok magam mögött. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az iskolai tanműhelyben nyugodt, alkotó légkör vesz körül.

Szeretnék még egy-két Szakma Sztár-győztest felkészíteni. Évek óta rendszeresen indítok tanulókat a legrangosabb hazai versenyeken, például a tatai Farsang Kupán, a szolnoki Pelikán Kupán vagy a Pataki János Emlékversenyen.

Emellett már negyedik alkalommal vettünk részt egy horvátországi nemzetközi versenyen is, ahonnan ezüstéremmel tértünk haza. Szeretném ezt a sikersorozatot folytatni.

Melyik magyar desszert lehet a legsikeresebb nemzetközi szinten?

A nemzetközi versenyeken gyakran találkozunk tányérdesszertekkel és petit four készítményekkel, vagyis apró, különleges édességekkel.

Magyarországnak ugyanakkor rendkívül gazdag cukrászati hagyománya van. Az olyan klasszikus desszertek, mint az Eszterházy-torta vagy a Dobos-torta, kiváló alapot adnak arra, hogy modern formában, például tányérdesszertként vagy pohárdesszertként mutassuk be őket a nemzetközi közönségnek.

Önnek mi a kedvenc desszertje?

Leginkább a házi készítésű süteményeket szeretem. Nagy kedvencem a házi krémes, a különböző kevert tészták, különösen a csokoládés vagy diós változatok. Emellett nagyon kedvelem a kelt tésztákat és a kelt rétest is.

Mihajlovits Róbert versenyeredményei 

az elmúlt években

2024/2025-es tanév

2023/2024-es tanév

2022/2023-as tanév

2021/2022-es tanév

2019/2020-as tanév

2018/2019-es tanév

                                      2017/2018-as tanév

2016/2017-es tanév

2015/2016-os tanév

2014/2015-ös tanév

                 2013/2014-es tanév

2011/2012-es tanév

2010/2011-es tanév

2009/2010-es tanév

2008/2009-es tanév