A közelmúltban az iskolába látogatott a Balogh László, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke és Molnár Attila ügyvezető igazgató. A találkozón Keczeli László, a Noszlopy igazgatója és Pintér Zoltán igazgatóhelyettes megosztotta jógyakorlatait az Alapítvány vezetőségével, akik rövid tájékoztatást adtak a jövőt érintő elképzelésekről.

A megbeszélés után egy rövid interjút készítettünk Balogh Lászlóval:

– A megújuló oktatási rendszerben, milyen szerepet szánnak a Pénziránytű Iskolahálózatnak, különösen a bázisiskoláknak?

A Pénziránytű Alapítványt a Magyar Nemzeti Bank 2008-ban hozta létre. A szervezet változatlanul fontosnak tartja a pénzügyi ismeretek bővítését és a pénzügyi tudatosság erősítését az iskolarendszeren belül. A pénzügyi tudatosságot fejlesztő kezdeményezések közül a PÉNZ7 az egyik leglátványosabb program, amely a legtöbb fiatalt és iskolát éri el, ezért úgy gondolom, hogy ennek a szerepét a jövőben is meg kell őriznünk. Az alapítványnál és a program valamennyi szervezőjénél, teljes elkötelezettséggel és energiával dolgozunk azon, hogy a rendezvény legalább olyan sikeres, de lehetőség szerint még jobb legyen, mint a korábbi években. 

- Mivel készülnek a tavaszi PÉNZ7-re?

Az alapítványnál már dolgozunk a következő PÉNZ7 megtartásához szükséges tananyagok és módszertani segédanyagok elkészítésén. Szeretnénk tovább is lépni: a hagyományos, négy korosztály számára készülő tananyag mellett külön anyagot állítunk össze a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek számára is. Emellett a tehetséggondozásra is nagyobb hangsúlyt fektetnénk, ezért a magasabb szakmai szintű, részletesebb ismereteket kínáló tananyag kidolgozásán is dolgozunk. Ezekkel az új elemekkel szeretnénk még hasznosabbá tenni a programot.

– Milyen eredményeket értek el eddig a programmal?

A legutóbbi adatok szerint több mint 220 ezer diákot és 1400-nál is több iskolát értünk el, amivel európai összehasonlításban a második helyen álltunk. Ez jól mutatja, hogy Magyarországon jelentős az érdeklődés a pénzügyi ismeretek iránt.

A nemzetközi felmérések eredményei alapján a fiatalok pénzügyi tudatossága, hozzáállása és magatartása is fejlődött. Ugyanakkor a digitalizáció új kihívásokat teremt. A fiatalok egyre korábban találkoznak online vásárlással és digitális pénzügyi szolgáltatásokkal, de a technológiai jártasság nem feltétlenül jár együtt a pénzügyi kockázatok felismerésével. Ezért kiemelten fontos, hogy megtanulják felismerni a csalásokat, és körültekintően hozzanak pénzügyi döntéseket.

– Milyen szerepe van a családnak a pénzügyi tudatosság kialakításában?

A családi minták meghatározóak. Ha a szülők bevonják a gyerekeket a családi költségvetés tervezésébe, közösen mérlegelik a kiadásokat, és beszélnek a megtakarítás fontosságáról, a fiatalok is megtanulják, hogy a pénzügyi döntéseknél a lehetőségeket és a korlátokat egyaránt figyelembe kell venni.

A tudatos pénzkezelés mellett a digitális biztonságra is érdemes odafigyelni. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy banki adataikat nem adhatják ki másoknak, és a gyanús üzenetekben szereplő linkekre sem szabad gondolkodás nélkül kattintaniuk. A családtagok közötti tapasztalatcsere és a veszélyek közös megbeszélése sokat segíthet a csalások megelőzésében.

– Hogyan készítheti fel a Pénziránytű Iskolahálózat és az iskola a diákokat a valós pénzügyi helyzetekre?

Olyan szimulációs helyzetek kialakításán dolgozunk, amelyekben a diákok valódi anyagi kockázat nélkül gyakorolhatják a pénzügyi döntéshozatalt. A banki ügyintézéshez, a biztosításokhoz és más pénzügyi helyzetekhez kapcsolódó feladatok segíthetnek abban, hogy a megszerzett ismereteket a gyakorlatban is alkalmazni tudják.

Különösen fontos, hogy a fiatalok megtanuljanak megállni egy pillanatra, mielőtt sürgetés hatására döntenének. A csalók gyakran az azonnali cselekvés kényszerével próbálják megtéveszteni áldozataikat. Ezért arra kell ösztönöznünk a diákokat, hogy gondolják végig: valóban szükséges-e az adott lépés, megbízható-e a megkeresés, és milyen következményekkel járhat a döntésük.

A pénzügyi tudatosság fejlesztése tehát az iskola és a család közös feladata. A cél nem csupán az ismeretek átadása, hanem az is, hogy a fiatalok a mindennapi életben is biztonságosan és felelősen tudjanak bánni a pénzükkel.