Hírek
KSZC
Szakképzés és felsőoktatás: egy reményteli házasság
Egyre több hallgató érkezik az egyetemekre a szakképzésből. Ez köszönhető egyrészt annak, hogy megváltozott pontszámítás több lehetőséget ad, másrészt a szakképzés és az egyetemek között kialakuló szorosabb kapcsolatnak, könnyebb átjárhatóságnak. A techni
Hogyan alakult az egyetemeken tanulók száma az elmúlt években?
Örömmel számolok be a hallgatói létszám növekedéséről. Ha a bennlévõ létszámot nézzük – tehát azokat, akik már egyetemi tanulmányokat folytatnak –, akkor évrõl évre egyre nagyobb tendencia figyelhetõ az egyetemi hallgatók számában az utóbbi esztendõk viszonylatában.
Az Oktatási Hivatal miként értékeli a szakképzési rendszer átalakítását?
Örömteli, hogy az utóbbi években egyre szorosabbra fűződött a szakképzés és a felsőoktatás kapcsolata. A felsőoktatási intézményeknek, a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak (KIM), illetve az Oktatási Hivatalnak is van célja, hogy minél jobban képzett diplomás szakember kerüljön a munkaerőpiacra. A szakképzésből felsőoktatási intézménybe kerülés feltételrendszere nagy változáson ment keresztül az elmúlt két évben. Erre a legjobb példa, hogy a szakmai vizsga eredménye négyszeres súllyal szerepel a felvételi pontszámban, vagyis ha egy diák rágyúr a szakmai vizsgára, nagyban megkönnyíti az esélyeit az egyetemre való bejutáshoz. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy bármilyen eredmény hatására kinyílnak a felsőoktatás kapui a szakképzésből érkezők előtt, hiszen itt az adott szakmai vizsga és az egyes egyetemi képzések párba vannak állítva.
A 2023-as felvételi során megszűntek a központi minimumpontszámok, a minimumpontok meghatározása az egyetemek saját hatáskörébe került, vagyis az adott intézmény dönti el, hogy egyes szakok mellett milyen bejutási küszöböt rendel, ahogy azt is, milyen tevékenységhez (sporteredmény, hátrányos helyzet, fogyatékosság, emelt szintű érettségi, nyelvvizsga), mennyi plusz pontot ad (az elérhető 500 pontból 100-at tesznek ki ezen intézményi pontok). Továbbá az elmúlt tanévtől szintén az egyetemek dönthetnek arról, hogy az egyes képzések esetében milyen szintű érettségit kérnek, ami így rugalmasabb lehetőségeket biztosít az felsőoktatásba kerüléshez. Ennek ellenére nem győzzük hangsúlyozni, hogy az emelt szintű érettségi csak pozitívumokkal jár.
Mik a korai tapasztalatok a szakképzésből egyetemre kerülő hallgatók felkészültségét, tudását?
Az elmúlt éveket tekintve emelkedett a szakképzésből egyetemre kerülők száma. 2020-ban az alap, osztatlan képzésekre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezők közel 25 százaléka érkezett szakképzésből, 2022-ben ez az arány már közelített a 27 százalékhoz, míg 2023-ban a 33 százalékhoz. Ezek a számok is jól mutatják, hogy emelkedik a szakképzésből egyetemre kerülők száma. Mindez köszönhető annak is, hogy a pontszámítás számukra több lehetőséget ad, épp annak érdekében, hogy minél több szakképzésből érkező számára vonzóvá tegyük a felsőoktatást. Ilyen például a már említett szakmai vizsga pontszámának megnégyszerezése.
Úgy látjuk, hogy a szakképzés egyre inkább a műszaki, mérnöki, természettudományos vagy agrárképzések előszobájává válik, a szakképzésből, technikumból érkezők előnyösebb helyzetben vannak a megszerzett szakmai ismeretek birtokában. Ők ugyanis már a szakképzésben számos olyan tantárgyat tanulnak, amely az egyetemen is elő fog jönni, míg a gimnáziumból érkezők nagy valószínűséggel felsőoktatási tanulmányaik során találkoznak velük először, ugyanakkor a közismereti tárgyak esetében a gimnáziumi diákok tudása érthető módon szélesebb. A felsőoktatási intézményeknek is érdekükben áll, hogy a diákokat felzárkóztassák, és tesznek is ezért. Ennek eszköze a számos egyetemen működő nagyon masszív mentorprogram. Az első évben az egyetem felméri hallgatói tudását bizonyos tantárgyakból, és amennyiben hiányosságot találnak, mentorálják, vagy ha úgy tetszik, korrepetálják őket.
Érkezik egy úttörő együttműködési program technikumok és egyetemek között. Miről van szó pontosan?
Egyelőre pilot programként, de már működik az előzetes hallgatói jogviszony, mely egy friss jogszabályi konstrukció. Arról van szó, hogy egy felsőoktatási intézmény megállapodik egy technikummal, és a technikum diákját előzetes jogviszonyban már a középiskolás évei alatt felveszi magához. Például egy tanuló tudja, hogy gépészmérnökként szeretne továbbtanulni, a szakképző és az egyetem közötti megállapodás értelmében már technikumi évei alatt olyan résztanulmányokat folytat és mikrotanúsítványt szerez bizonyos tantárgyakból, melyek kreditként számítanak majd felsőoktatási tanulmányai során. Bónuszként pedig ezen diákokat soron kívül, a központi egyetemi felvételi eljárást kihagyva, saját eljárás szerint felveheti. Vagyis, ha a tanuló már a technikumi évei alatt megfelel az egyetem és a szakképző intézmény közötti megállapodásban foglalt kritériumoknak, akkor központi felvételi folyamat nélkül is bejuthat az egyetemre.
Szinte nincs olyan iparág, amely nem küzdenek munkaerő-, illetve szakemberhiánnyal. A digitalizációval az automatizációval, továbbá a mesterséges intelligenciával, folyamatosan változnak a munkaerőpiaci igények, munkakörök alakulnak át. Mennyire nehéz az oktatásban tevékenykedő szakembereknek ilyen sok és ennyire gyorsan követett változásokat, igényeket?
Mindenképp kihívást jelent. Szolgáltató hivatalként igyekszünk lépést tartani a technológiai változásokkal, továbbá kielégíteni a változó felhasználói igényeket. Szükség van rá, hogy naprakészek legyünk, mert a legfőbb ügyfélkörünk a fiatal generáció, akár a köznevelést, akár a felsőoktatást nézzük. Ha valakik gyorsan változó igényeket, elvárásokat támasztanak, akkor azok ők. Évente plusz több tízezer új ügyfelünk akad, hiszen idén is több mint 120 ezren felvételiztek teljesen online módon, velük együtt van a tartunk, mindezt a kor szellemiségének megfelelően elektronikus, digitális formában. Különböző felületeken minden oktatással kapcsolatos adatot elérhetővé teszünk a diákok, hallgatók számára.
Mit üzen a mindenkori egyetemi felvételi előtt álló 18–19 éves diákoknak? Mire figyeljenek, milyen fontos beszerezni és honnan?
Mindenképp próbálják meg az emelt szintű érettségit, amely – ahogy korábban is említettem – sok szempontból hozhat pozitívumot. Emellett nagyon fontos a tájékozódás, minden egyetemről, minden szakról elérhető online is széleskörű információ. Ehhez kiváló forrás a felvi.hu, de érdemes az adott egyetem honlapjáról is tájékozódni. Ott megnézhető például, hogy egy adott szakon milyen tantárgyai lesznek a hallgatóknak. A diplomantul.hu pedig az érdeklődők tényadatok alapján tudnak utánanézni annak, hogy az adott diplomával milyen kereseti lehetőségekre számíthatnak frissen végzettként, vagy mondjuk 5 év munkatapasztalattal. Januárban pedig érdemes ellátogatni az Educatio kiállításra nemcsak az érettségi évében lévő, de az utolsó előtti középiskolai évét töltő diákoknak.
A teljes interjút elolvashatják a Szakmaverzum oldalán!
KAPCSOLÓDÓ HÍREK
Közösen iránytűként segíthetjük a fiatalokat a pénzügyekben
A pénzügyi tudatosság fejlesztését érdemes minél hamarabb elkezdeni. A Pénziránytű Alapítvány már óvodás kortól egészen érettségiig, minden korosztály számára kínál a köznevelésbe nagyon jól beépíthető gyakorlatias tananyagokat, játékokat, programokat.
Varga Katalin
Adventi kedvesség a szépkorúaknak
Feldíszítették a termet és felszolgálták az ünnepi vacsorát az Együtt-Egymásért Nyugdíjas Klub tagjai számára a Kaposvári SZC Széchenyi István Technikum és Szakképző Iskola diákjai. Az adventi rendezvénybe Bók Annamária, Molnár Vivien, Tóth Dorina Dóra és
KSZC
A Lampingból érkezett adomány az anyaotthonba
Több doboznyi adományt gyűjtöttek össze a Kaposvári SZC Lamping József Technikum és Szakképző Iskola diákjai és tanárai a Borostyánvirág Anyaotthon lakói számára. A ruhákat és játékokat december 17-én juttatták az otthonba, amelyet a lakók december 25-én
KSZC