Nagyatád gazdasági szerkezete jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben. A munakerőpiac mennyire tudott a megváltozott igényekhez alkalmazkodni?

Nagyatádot eddig két sokk érte, sőt már érezzük a harmadikat. Korábban 15 ezer fő élt itt, a laktanyának és a futkosónak köszönhetően egy katonaváros voltunk. A laktanya megszűnésével a lakosságszám és a fogyasztás is csökkent. Később a Danuvia és a konzervgyár is befejezte működését. Utóbbi leépülése majd megszűnése nem csupán munkahelyek elvesztését jelentette, számos olyan környékbeli család megélhetését is veszélybe sodorta, akik például kukoricát, cukorborsót termesztettek, és eddig a helyi üzemnek értékesítettek. A Danuvia helyzete szerencsésebb volt, itt megvolt a szakmai kultúrája, a hagyománya a gépi forgácsolásnak, és a cég megszűnésekor az itt dolgozó szakemberek egy része úgy döntött, hogy új vállalkozásokat hoznak létre, amelyek a mai napig élnek. A Danuviából építkezve jelenleg is több ilyen vállalkozás működik, a legnagyobb a Büttner Kft. Itt a menedzsment felhasználta a kialakult kapcsolatokat, az üzleti és szakmai tudást, és továbbvitték ezeket. A szakképzés is ezért tud a mai napig virágozni a fémmegmunkáló képzésekben. A Büttnernél, a duális képzésben jó körülmények között tudnak a fiatalok szakmát tanulni.

Mi a harmadik megrázkódtatás?

A fonalgyár, a Mez Crafst Kft. bezárása, itt az év vége óta nincs termelés, a gépeket leszerelik. A legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a nagy értékű ingatlanokkal. Mi azt javasoljuk, hogy ezeket a több hektáros ipari területeket szabdalják fel kisebb egységekre, akkor nagyobb realitása van, hogy potenciális vevők jelentkezek. Van tapasztalatunk e tekintetben, hiszen annak idején átvettük az államtól a laktanya és a futkosó területét is, amit szétszabdaltuk. 

Milyen fejlesztési elképzelései vannak az önkormányzatnak? Milyen iparágakban látnak lehetőséget?

Az önkormányzat saját eszközeivel nem tud munkahelyeket teremteni, lobbizni tud. Megkeresi azokat a csatornákat, amelyen keresztül befektetőket lehet ide irányítani. Addig, amíg nincs megfelelő úthálózat, amíg az autópályák záros határidőn belül nem elérhetőek, nagyon nehezen tudjuk idevonzani a befektetőket. Összehangolt, térségi együttműködést igénylő gondolkodásra van szükség Dél Somogyban. Szükséges a képzések összehangolása a munkaerőpiaci igényekkel, fejlesztésekkel. Ösztönözni kell a fiatalokat, hogy biztosítani tudjuk a megfelelő munkaerőt a vállalkozások számára, ezt is térségi szinten. Szándékom egy olyan fórumot összehozni, ami az itt működő vállalkozások, pénzintézetek, oktatási intézetek közötti párbeszédet koordinálja. Lehetőséget látok az a turizmusban. Nagyatád egyik kincse a gyógyvíz, viszont nem mindegy, hogy milyen infrastruktúrában és szolgáltatásokkal tudjuk a vendégeket fogadni. Nem adjuk fel célunkat, hogy a gyógyfürdőnket felújítsuk. A külső strand korszerűsítése az ősszel kezdődik. De ez önmagában nem elegendő, szálláshelyekre, vendéglátóegységekre van szükség. Húsz-harminc kilométeren belül elérhető attrakciókat kell felmutatni, a térségben gondolkodni, és kölcsönösen ajánlani kell ezeket. 

Milyen szakemberekre lenne leginkább szükség Nagyatád térségében?

A vendéglátásban hiány van. A szakácsok, pincérek jelentős része elmegy külföldre, nyáron a Balaton partra és más frekventált helyekre. A Büttner Kft, amellett, hogy folyamatosan képez fiatalokat, az ország különböző részeiből is toboroz munkaerőt. Itt már olyan gépekkel dolgoznak, amelyek mérnöki végzettséget igényelnek.  Az egészségügyi képzésre rendkívül nagy a szükség, hiszen a kórházban folyamatos a munakerőhiány. Kitörési pontot látok az idősgondozásban, a szociális de elsősorban a piaci alapon működő otthonok kialakításában. Óriási igény van azokra a helyekre, ahol alkalmas körülményeket, például lakóparkokat alakítanak ki az idősek számára. A jelenlegi szociális intézményünkben 45 főt tudunk elhelyezni, de 90-en vannak várólistán. Több vállalkozás is gondolkodik abban, hogy piaci alapon működő, idősek lakóparkját hoz létre. A nagyatádi környezet, a gyógyfürdő, a parkok, a közbiztonság, az elérhető infrastruktúra, lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ország más részeiről, de akár külföldről is ide jöjjenek az idősek. Ha ez megvalósul, munkahelyeket biztosít, sőt további fejlesztéseknek nyit lehetőséget. Az egyik befektető már most abban gondolkodik, hogy a lakópark mellé egy panziót is épít, a szülőket, nagyszülőket meglátogató hozzátartozók számára. Ráadásul így a kórháznak is nagyobb lesz a létjogosultsága. 

Mivel lehet Nagyatádon tartani a fiatalokat, a jó szakembereket?

Az elhelyezkedési esélyekkel nincs probléma, sőt munkaerőhiány van. Szabad, szakképzett munkaerő alig van a térségben, csak szakképzettlen munkaerő áll rendelkezésre, akiket nehéz integrálni. Ma már a fiatalok meglehetősen mobilak, és nem látom a harcot a jól képzett szakemberekért, a bérszínvonal nem elég magas, tehát alternatívát kell teremteni. Viszont ha ma ide jönne egy több száz főt foglalkoztató cég, nehezen tudná feltölteni a létszámot. 

Milyen támogatást biztosít az önkormánytat a nagyatádi fiataloknak?

A Bursa Hungarica ösztöndíjprogramban, az állam és az önkormányzat is biztosít támogatást. Októberben 900 ezer forintot különített el erre a támogatásra Nagyatád, ezt én szeretném megduplázni, mivel látható összeggel kell támogatni a fiatalokat. Emellett jól fizető munkahelyeket, szórakozási lehetőséget kell biztosítani számukra. Fontos felmérni az igényeket, és elérni azt, hogy minél hosszabb ideig maradjanak itt, hiszen annál jobban fognak kötődni. Az iskola, a szórakozás, a művelődés, a különböző programok, a közösségek építése nagy szerepet játszik ebben. Meggyőződésem, hogy a jövő a kisvárosban rejlik, ahol a közbiztonság, a tisztaság, az emberi kapcsolatok megmaradtak. Ha a munkahelyeket tudjuk biztosítani ezekben az emberléptékű városokban, és hozzá tesszük a megfelelő úthálózatot, a fiatalok is örömmel élnek itt. Nézzük meg tőlünk nyugatra a tízezer fős városokat, ennek kell lennie a jövőnek, nálunk is.