A mesterséges intelligencia egyre inkább meghatározza a mindennapjainkat, az oktatást és a munka világát is. De vajon hogyan segíthetjük a fiatalokat abban, hogy ne csak használják, hanem tudatosan és kritikusan alkalmazzák ezt az eszközt? A legutóbbi Szakmai Szalont követően erről beszélgettünk Horváth Ádámmal, az Education Next elnökével, aki szerint a jövő kulcsa az értő olvasás, a kritikus gondolkodás és a technológia tudatos használata.

Sok szülő nem igazán tudja, mi is az a mesterséges intelligencia, ezért azt sem tudja, mit mondjon erről a gyermekének. Óvja tőle vagy inkább bátorítsa a használatára?

A mesterséges intelligencia nem egyszerűen egy keresőmotor, mint például a Google. Nemcsak megkeresi az információkat, hanem képes azokat értelmezni, összehasonlítani, összefoglalni, sőt akár vizuális információkat is feldolgozni. Olyan feladatokat végez el, amelyek korábban az ember interpretációs képességét igényelték.

Ugyanakkor ennek a technológiának csak akkor van valódi haszna, ha konkrét problémák megoldására alkalmazzuk. Ehhez azonban ismernünk kell a mesterséges intelligencia korlátait és a használatának módját. Ezért kiemelten fontos az oktatás és a képzés szerepe: fel kell készítenünk a fiatalokat arra, hogy ezeket az eszközöket hatékonyan és tudatosan használják. Azok számára, akik jól értik és alkalmazzák, a mesterséges intelligencia jelentősen növeli a hatékonyságot.

Milyen kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy valaki jól tudja használni a mesterséges intelligenciát?

A legfontosabb készség továbbra is az olvasás és a szövegértés. A digitális kompetencia természetesen fontos, de csak másodlagos ezekhez képest. Ahhoz, hogy valaki jól tudjon kommunikálni a mesterséges intelligenciával, képesnek kell lennie pontosan megfogalmazni a problémát, érthetően leírni a kérdését, majd a kapott válaszokat kritikusan értelmezni. Meg kell tudni vizsgálni, hogy az információ valóban helytálló-e, vagy tartalmaz torzítást.

A szövegértés az a megkülönböztető tényező, amely eldönti, hogy valaki a mesterséges intelligencia „ura” lesz, vagy éppen fordítva: a technológia irányítja őt.

Sok gyermeknél komoly problémát jelent a szövegértés. Mit tehetnek a szülők?

A szülők helyzete nem könnyű. A diákokat rengeteg olyan inger éri – például a közösségi média –, amely gyors és könnyű megoldásokat kínál, de nem fejleszti azokat a készségeket, amelyekre valóban szükség lenne.

A legfontosabb, hogy a szülők a gyermek érdeklődéséhez kapcsolódó kihívásokat adjanak, amelyekben gyors sikerélmény érhető el. Ez lehet akár egy videójátékhoz kapcsolódó feladat is. A lényeg, hogy a gyerek érdeklődésén keresztül vezessük rá az olvasásra és az információk értelmezésére.

A példamutatás szintén kulcsfontosságú. Ha a gyermek azt látja, hogy a szülő is olvas, utánajár a kérdéseknek, különböző forrásokat vet össze, és akár mesterséges intelligenciát is használ az információk összehasonlítására, akkor ezt természetes viselkedésként fogja átvenni.

A mesterséges intelligencia használata során nem áll fenn a veszélye annak, hogy túlságosan elkényelmesedünk?

De igen. A mesterséges intelligencia sokszor jobb válaszokat ad, mint amilyeneket mi magunk megfogalmaznánk, ezért könnyű megelégedni a kapott információval. Fontos azonban tudni, hogy a mesterséges intelligencia is tévedhet. Éppen ezért mindig ellenőrizni kell az eredményeket: érdemes visszakérdezni, forrásokat kérni, vagy akár ellenpéldákat is megvizsgálni. Ez segít abban, hogy a kapott információk valódi értékét fel tudjuk mérni.

A technológia fejlődése hatására nőhet a különbség azok között, akik jól használják az MI-t, és azok között, akik nem?

Igen, ez már most is látható. A mesterséges intelligencia rendkívül gyorsan és jó minőségben képes válaszokat adni, és aki ezt jól tudja használni, annak jelentősen nő a teljesítménye. Egy diák például tökéletesen megtanulhatja a tankönyv anyagát történelemből, de a mesterséges intelligencia segítségével olyan új szempontokat és összefüggéseket is felfedezhet, amelyek a könyvben nem szerepelnek.

A mesterséges intelligencia tulajdonképpen lebontja a tudáshoz való hozzáférés korlátait, hiszen a világ szinte teljes tudásanyagát elérhetővé teszi – ráadásul a felhasználó tudásszintjéhez igazítva.

Milyen változásokra lenne szükség az oktatásban?

Az oktatási rendszert sokkal nyitottabbá kellene tenni. A merev, előre meghatározott tananyagok helyett inkább olyan forrásgyűjteményekre lenne szükség, amelyekből a diákok különböző nézőpontokat ismerhetnek meg. Fontos lenne, hogy a tanulók egymásnak akár ellentmondó forrásokkal is találkozzanak, és megtanulják kiszűrni a hibás vagy hamis információkat. Ez fejleszti a kritikus gondolkodást, amely a digitális korszak egyik legfontosabb készsége.

Hogyan kezeljük az interneten található információk hitelességét?

Az interneten található tartalmak jelentős része nem ellenőrzött információ. A közösségi média különösen inkább vélemények gyűjteménye, mint hiteles tudásforrás. Ráadásul ma már egyre több tartalom készül mesterséges intelligencia segítségével: cikkek, tanulmányok, videók, sőt akár emberi megjelenésű avatárok is. Ezek sokszor rendkívül életszerűek, de mögöttük nem feltétlenül áll valós információ.

Ezért különösen fontos, hogy a fiatalok megtanulják felismerni és ellenőrizni a forrásokat, valamint kritikusan viszonyuljanak a digitális tartalmakhoz.

Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a munka világát?

Már ma is számos területen megfigyelhető, hogy bizonyos munkafolyamatokat gépek vagy robotok vesznek át. Ez azonban nem feltétlenül jelent problémát. Sok olyan feladat van, amely monoton vagy fizikailag megterhelő, és amelyet a gépek hatékonyabban el tudnak végezni. Az emberek szerepe inkább az irányításban, az elemzésben és a fejlesztésben erősödik majd. A jövő munkaerőpiacán azok lesznek sikeresek, akik képesek együtt dolgozni, irányítani a mesterséges intelligenciát és a robotikai rendszereket.

Mire kell felkészülniük a fiataloknak?

A legfontosabb továbbra is a magas szintű szövegértés, a digitális technológiák magabiztos használata és a szakmai tudás mély elsajátítása. A mesterséges intelligencia nem helyettesíti a szakértelmet – sőt, bizonyos szempontból még magasabb szintű tudást igényel. A jövőben az ember egyre inkább a folyamatok irányítója lesz, nem pedig egyszerű végrehajtója. Aki képes együttműködni a technológiával, az jelentős előnybe kerül a munkaerőpiacon. Aki viszont nem sajátítja el ezeket a készségeket, könnyen háttérbe szorulhat.