Az építőipar az egyik legősibb és egyben leginnovatívabb ágazat, egyszerre támaszkodik a hagyományos mesterségekre és a legújabb technológiákra. Az itt szerzett tudás biztos szakmai alapot, stabil megélhetést és akár nemzetközi karrierlehetőséget is kínál. Józsa Tamás, a Győri SZC Hild József Építőipari Technikum igazgatója segít betekintést nyerni abba, miért lehet vonzó választás a fiatalok számára az építőipar világa.

1. Ha egy pályaválasztás előtt álló diákot kellene meggyőznie, mivel kezdené az építőipar bemutatását?

Az építőipar az egyik legősibb, ugyanakkor a legmodernebb ágazat. Itt párhuzamosan vannak jelen a hagyományos technikák, miközben folyamatosan fejlődik a technológia és a digitális eszközök is egyre inkább teret hódítanak. Ez a munka nem csak az egyszerű szakmai feladatokról szól. Egy olyan terület, ahol valami maradandót, kézzelfoghatót hozhatsz létre, ami emberöltőkön keresztül állni fog. Az építőipar és az építészet végig kíséri az emberi történelmet. Amit ma megépítesz, az holnap egy közösség mindennapjainak része lesz – ház, iskola, iroda, színház vagy akár egy sportlétesítmény. Az építőiparban te is részese lehetsz ennek az alkotásnak. Az „építő ember” mindig is hasznos tagja lesz a társadalomnak, mert alapvető igényeket elégít ki, hajlékot nyújt, a fizikain túl teret ad a szellemi létnek, védi javainkat. Épületek építése mellett lehetőséget biztosít a szükséges infrastruktúra, például utak, hidak, vasútvonalak megteremtésével a közösségek összekapcsolódásának. Tervező, építő, a megvalósításban közreműködő szakemberekre a jövőben is mindig szükség lesz.

2. Hogyan tudják a tanulók ötvözni a kézzelfogható, fizikai munkát a modern digitális megoldásokkal az építőipari képzés során?

A modern építőipari képzésben a diákok megtanulják, hogyan ötvözhetik a hagyományos kézműves tudást a legújabb digitális technológiákkal. Ez az integráció lehetővé teszi számukra, hogy ne csak az alapvető szerszámokat, a kalapácsot és a fűrészt, a vakolókanalat használják magabiztosan, hanem a legújabb szoftvereket és eszközöket is, amivel felkészülnek a jövő munkaerőpiaci kihívásaira. Aki szereti a gyakorlati, kézzelfogható feladatokat, de nyitott az új technológiára is, az itt megtalálja a helyét. Az építőipar működésére mindig is jellemző volt az elmélet és a gyakorlat kettőssége. Az elméleti tudás elképzelései mindig gyakorlati eszközökkel valósíthatók meg. Ezért elengedhetetlen a tervezés, a statikai méretezés, a költségvetés számítás mellett a gyakorlati ismeretek, a falazási technikák, a vasszerelés, az anyagelőállítási ismeretek elsajátítása. Ez a kettősség ugyanúgy jelen van a használt technikákban is. Az új digitális megoldások szakszerű használatához szükség van a régi technológiák ismeretére is. Egymásra épülnek, egymásból fakadnak.

A tanulók a képzés során találkoznak:

• Számítógépes tervező CAD programokkal. pl.: AutoCAD, ArchiCAD
• Gépekkel, gépláncokkal, melyeket akár egy-egy speciális feladatra állítottak össze pl. magasépítés, mélyépítés, út-, híd-, és vasút építés, fenntartás.
• Digitális épületmodellezéssel, BIM-rendszerekkel (Building Information Modeling) amelyben virtuálisan tervezhetik, szimulálhatják és menedzselhetik az építési projekteket. 3D modellezéssel, amivel gyorsan és hatékonyan lehet elemeket vagy akár egész épületeket létrehozni. Így már a tervezési fázisban felismerhetők a lehetséges problémák, optimalizálhatók a munkafolyamatok.
• Szkennerekkel és drónokkal melyek segítenek a felmérésekben és a haladás nyomon követésében.
• Robotokkal, melyekkel veszélyes, nehéz vagy monoton, sokszor ismétlődő feladatokat, például falazást végezhetnek el.
• Okoseszközökkel, okos megoldásokkal (Smart Home).
• Digitális mérőeszközökkel, geodéziai műszerekkel, GPS alapú kitűzőeszközökkel, mérőállomásokkal stb.

3. Mennyire fontos a kreativitás és a problémamegoldás ebben az ágazatban?

Az építőiparban a kreativitás és a problémamegoldás kulcsfontosságú. Az építési folyamat során ritkán alakul minden a tervek szerint. Bár a tervek pontosak, a valóságban mindig adódnak olyan váratlan kihívások, amelyek gyors és kreatív gondolkodást igényelnek. Nem várt talajviszonyok, egy régi fal bontása során felfedezett váratlan szerkezeti elem, időjárási tényezők, vagy akár a megrendelő igényeinek változása, egy ügyfél új elképzelése. Ilyenkor fontos, hogyan lehet más, jó megoldást találni, ami ugyanúgy gazdaságos, biztonságos és esztétikus. A jó szakember nemcsak követi az utasításokat, hanem képes alternatív megoldásokat találni. Fejben tartja a költségvetési és időbeli korlátokat, a lehetőségeket és a szakmai szempontokat. Nem fél a saját felelősségi körében a problémákat megoldani, ha a helyzet azt kívánja. A diákok ezeket a képességeket projektalapú feladatok, valós helyzetek modellezése révén sajátíthatják el a képzés során. Mindazonáltal általánosságban az építőiparra a szabálykövetés a jellemző.

4. Az építőiparhoz gyakran kapcsolódik a csapatmunka: milyen szerepet játszik az együttműködés, és hogyan lehet ezt a diákoknak megtanítani?

Egy épületet, építményt, mérnöki alkotásokat, senki sem tud egyedül felépíteni. Az építőiparban szinte minden projekt csapatmunka. A szakmunkás, a technikus, a mérnök csak együtt tudja megvalósítani az elképzeléseit. Ide segítenek be még a szakági területek különböző szintű szakemberei is.

A képzés során a diákok sok közös projektben vesznek részt, ahol megtapasztalják, hogy a sikerhez mindenki munkájára szükség van. Elengedhetetlen a jó kommunikáció, az egymás munkájának tisztelete és a közös felelősségvállalás. A diákokat úgy lehet erre felkészíteni, hogy a gyakorlati oktatás során nagy hangsúlyt fektetünk a közös projektekre, ahol mindenki a saját szakterületén járul hozzá az egészhez. Megtanulhatják, hogyan kell hatékonyan kommunikálni, hogyan kell konfliktusokat kezelni, és hogyan kell támogatni egymást a munkafolyamatok során. A közös munka, erősíti a csapatszellemet és az összetartozás érzését.

5. Milyen karrierutakat kínál az ágazat: a szakmunkától kezdve egészen a mérnöki, tervezői vagy vezetői pozíciókig?

Az építőipar rendkívül sokszínű és számos karrierutat kínál, a szakmunkáktól egészen a vezetői pozíciókig. Az ágazatban folyamatos a fejlődés. Az életpálya során lehetőség és igény is van a továbbképzésre. A különböző területeken kiválóan fizetett, keresett foglalkozások találhatók. Aki szorgalmas és tanul, akár mesterből mérnökké is válhat.

Az építőipar tagozódása:

• A szakmunkások közvetlen megvalósító tevékenységet végeznek. (kőműves, szerkezetépítő- és szerelő, szárazépítő, szigetelő, burkoló, festő, ács, tetőfedő, bádogos, épületszobrász és műköves, kőfaragó, valamint az ágazathoz tartozó útépítő és útfenntartó) Kisebb irányítási feladatokat is bízhatnak rájuk a saját szakterületükön.
• A technikusok (magasépítő technikus, mélyépítő technikus, útépítő vasútépítő és –fenntartó technikus, hídépítő és –fenntartó technikus), akik a tervezésben, felmérésekben, projektmenedzsmentben, megvalósításban segítik a mérnököket. Elsősorban előkészítési, szervezési és irányítási feladatokat végeznek. Középszinten irányítanak és vezetnek.
• A mérnökök (építészmérnök, építőmérnök, és a szakági mérnökök): Ők felelnek a projektek, az épületek, építmények, műtárgyak digitális, szerkezeti megtervezéséért, és a műszaki kivitelezésért.
• Vezetői pozíciók, (projektmenedzser, építésvezető) vállalkozók, cégtulajdonosok, pedig saját projekteket, céget visznek. Felügyelik a munkafolyamatokat, és felelnek a határidők és a költségvetés betartásáért.

6. Mit gondol, hogyan változik majd az építőipar a fenntarthatósági szempontok, a környezetbarát anyagok és az energiatakarékos megoldások előtérbe kerülésével?

Aki most belép az építőiparba olyan jövő formálója lesz, ahol a környezettudatosság és az innováció meghatározó elvárások lesznek. Az építőipar jövőjét nagymértékben befolyásolják a fenntarthatósági szempontok, az energiatakarékosság és a környezetbarát anyagok előtérbe kerülése, az utak, a vasutak, az infrastruktúra állapota. A jövő építészete nem csupán esztétikus, de környezettudatos is lesz. Már nem csak pl.: „házakat” épít, hanem fenntartható élettereket is. Ez a változás nemcsak a tervezést és az építést forradalmasítja, hanem új, specializált karrierlehetőségeket is teremt. Azok a diákok, akik már most megismerkednek ezekkel a technológiákkal és szemlélettel, valamint készen állnak arra, hogy folyamatosan képezzék magukat, versenyelőnyhöz jutnak a munkaerőpiacon. Az építőipar egy olyan dinamikus terület, ahol a fejlődés sosem áll meg. Mivel hosszú életciklusra tervezünk, ezért az egyik legnagyobb felelősséggel bíró ágazat a fenntarthatóság és a környezetvédelem területén. Nagyon sokat kell és lehet változnia, ami nagy potenciált jelent az ebben dolgozóknak a világ jobbá tételében.

• Energiatudatos épületek, amelyek kis energiafelhasználással és minimális környezeti hatással épülnek és üzemelnek.
• Energiatakarékos épületgépészet (pl. hőszivattyú, napelem), okosotthon megoldások, megújuló energiaforrások. A napelemek és a geotermikus energia egyre nagyobb szerepet kapnak az épületek energiaellátásában. "Okos" technológiák: Az épületek automatizált rendszerekkel, például intelligens fűtéssel és világítással, felügyeleti rendszerekkel lesznek felszerelve, amelyek optimalizálják az energiafogyasztást.
• Újrahasznosított és fenntartható anyagok: Az építkezéseken egyre többször fognak használni a környezetre kevésbé káros, újrahasznosított anyagokat. Egyre fontosabb szempont lesz az életciklusra vetített kedvező tulajdonságok felértékelődése környezetbarát és újrahasznosított termékek alkalmazásával.

Ezzel teret nyitnak az átfogó, zöld városfejlesztési, településfejlesztési elképzelések, infrastrukturális feltételek kialakításába is.

Forrás: IKK

Képek: Shutterstock, Józsa Tamás fotói