Bemutatja az ország helyzetét és az előtte álló kihívásokat, a szakképzéssel kapcsolatos legfrissebb statisztikákat, valamint a magyarországi nemzeti végrehajtási tervben (NIP) meghatározott, 2030-ig érvényes nemzeti prioritásokat. Ez a szakpolitikai összefoglaló a Cedefop által a Szakképzésről Szóló Tanácsi Ajánlás és az Osnabrücki Nyilatkozat végrehajtásának nyomon követése és elemzése alapján nyújt információkat, és hozzájárul a szakképzés terén 2026-tól érvényes új uniós prioritások kialakításához, valamint a Szakképzésről Szóló Tanácsi Ajánlás időközi értékelésének alátámasztásához.

Az összefoglaló kiemeli többek között az élethosszig tartó tanulás erős jelenlétét Magyarországon, hiszen 2022-ben (12 hónapos visszatekintés alapján) a 25–64 éves felnőttek 62,2%-a vett részt tanulásban, messze meghaladva az EU-átlagot (39,5%). A szakképzésben végzettek foglalkoztatási aránya meglehetősen magas, a 20–34 évesek 84,2%-a dolgozik, míg az EU-átlag 80%.

Kitér a szakképzés modernizációja érdekében tett lépésekre – a „21. századi szakképző intézményfejlesztési programra”, valamint a digitális átalakulás terén tett lépésekre, többek között arra a közel 700 digitális tananyagra, amelyek 2024 novemberig kerültek kidolgozásra és közzétételre.

2020 és 2024 között Magyarország jelentős reformokat hajtott végre a szakképzés minőségbiztosításának javítására. 2022-ben bevezetésre került az EQAVET-hez igazodó új minőségirányítási rendszer, amely előírja a szakképző intézmények számára a rendszeres önértékeléseket, az oktatói teljesítményértékeléseket és a szakképző intézmények külső értékelését.

Az elemzés hangsúlyozza, hogy a magyar szakképzési rendszer kiemelkedő erősségeket mutat a foglalkoztathatóság, a felnőtt tanulás, a modernizáció és a minőségbiztosítás terén. A folytatódó beruházások és reformok révén jól felkészült a jövő kihívásaira, és képes előmozdítani a gazdasági növekedést és a társadalmi befogadást.